2008.03.06-án 19órakor riasztást kaptunk a rendőrkapitányságtól, miszerint Daruszentmiklóson feltételezhetően elhunyt egy idős asszony a házában és 12-14 kutya őrzi a holttestet.

A rendőrök természetesen nem szerették volna bántani a kutyákat, így viszont senki nem mert bemenni a területre teljesen érthető módon.

Azonnal a helyszínre siettünk, hiszen még az sem volt 100%-ig biztos, hogy a néni már meghalt vagy esetleg a már ott lévő orvosi ügyelet még tud rajta segíteni. Késlekedésnek tehát nem volt helye.

Csapszegvágóval levágtam a kapun lévő láncot és egyedül mentem be a korom sötétbe. Reflektorom fényében mindenhonnan villogó kutyaszemek kísérték mozgásomat. (kibírtam nevetés nélkül)

A ház rendkívül elhanyagolt állapotban van. Még az sem volt egyértelmű számomra, hogy melyik a bejárat. Végigvizsgáltam a helyiségeket és a folyamatosan hallható egyre erősödő morgások felé haladtam. Meg is találtam a nénit kutyáitól körülvéve, holtan sajnos.

Ezek a szerencsétlen jószágok valószinűleg még nem tapasztaltak ilyen fellépést, mert harc nélkül le bírtam őket parancsolni a néni holttestéről. Amit egyébként minden oldalról elborítottak, hogy testükkel melegítsék és védjék.

Egy kis kölyök kivételével aki nyilvánvalóan társaihoz hasonlóan értette miről van szó, de ő nem védeni akarta gazdiját hanem vele maradni továbbra is. Így azt játszotta, hogy ő is meghalt. Miután leemeltem a néniről és leraktam a földre, csak akkor vált újra tónusossá az izomzata és szomorúan elbújt az ágy mögé.

Ezt követően megbeszéltem a helyszinen lévő szakemberekkel, hogy mindíg csak annyi ember jöjjön be velem, amennyi feltétlenül szükséges. Hiszen egy ilyen létszámú falka nem játék és így minél kevesebb emberre kellett figyelnem.

Első lépésben az orvost vittem be, majd sorban mindenkit akinek szükséges volt a jelenléte.

Miután a rendőrök is végeztek a helyszínnel és el lett szállítva a néni, azután tudtunk elkezdeni gondolkodni a kutyák sorsán.

A polgármester is végig a helyszínen volt és abbszolút segítőkész volt mindenben. Példaértékű a viselkedése és hozzáállása, hogy az általa vezetett település minden lakóját fontosnak tartja. Gratulálunk és köszönjük Rauf Norbertnek!

Természetesen a rendőrség illetve az orvos hozzáállását is dicséret illeti.

Menhely híjján azt találtuk ki, hogy a szomszéd néni ellátja vízzel a kutyákat valamint minden este megeteti őket az önkormányzat által finanszírozott!!! táppal, hogy amíg megoldódik a sorsuk és esetleges szállításokra kerül sor, ne legyen tele nappal a hasuk.

Itt jön a lényeg kedves olvasók!

Aki esetleg tud valamiben segíteni akár ideiglenesen, akár véglegesen befogadni egy-egy kutyust, az igazán nagy dolog lenne. Van választék sajnos, úgyhogy aki teheti jelezze, hogy milyen elképzelése van kutya ügyben és biztos találunk a számára megfelelőt az elárvult kis jószágok között.

Legalább a semmiről nem tehető kutyák számára érjen jól véget ez a szomorú történet!

Köszönjük!!!

Egy a sok közül. Nagyon szép és aranyos.